művészettörténész
katolikus gondolkodó
Dávid Katalin (1923)

Széchenyi-nagydíjas művészettörténész, teológus, akadémikus. Derűje, okossága és integráló személyisége a legkülönbözőbb világnézetű és hitű embereket volt képes nehéz időkben is nemes célokért mozgósítani.

„társadalmi aktivitással is összefonódó pályáját egyetlen, ráadásul a tudományosság fölé helyezhető, mert annál általánosabb érvényű érték(rend) határozza meg.” (Keserü Katalin)

„egy személyben is lehetségesnek tartotta a középkori és a kortárs (értsd modern) művészet párhuzamos kutatását, másfelől a vallásos világnézet és a modernizmus összehangolását, s végül az utóbbi stratégiának volt köszönhető az is, hogy az Intézet [Művészettörténeti Dokumentációs Központ] munkát adott egy sereg fél-illegalitásban működő katolikus papnak és más »deklasszált elemnek«.”

(Beke László)

családja és tanulmányai

Dávid Katalin 1923. augusztus 16-án született Szegeden. Édesapja, Dávid Lajos, neves erdélyi örmény gyógyszerész, a kolozsvári egyetem tanára volt. Közeli barátja, Klebersberg Kunó felkérésére családjával Szegedre költözött azért, hogy az egyetemi gyógyszerészképzést megszervezze. Az egyetemi gyógyszertár és gyógyszerészeti intézet alapító professzora, később orvoskari dékán volt. Dávid Katalin Szegeden járt egyetemre, elvégezte a katolikus teológiát is, mert elhatározta, hogy keresztény, szakrális ikonográfiával akar foglalkozni. 1948-ban doktorált művészettörténetből, esztétikából és régészetből. Meghatározó mesterei: Kerényi Károly (klasszika-filológia, antik görög kultúra), Sík Sándor (esztétika), Bálint Sándor (néprajz), Felvinczi Takács Zoltán (művészettörténet), Roska Márton (régészet) voltak.

Férje, Hidvégi György (1922-2016) okleveles könyvvizsgáló-könyvszakértő, az Állami Biztosító Közületi Igazgatóságát vezette; az izraeli Rosh Ha’Ayin városa díszpolgára, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság alapítója és az országos szövetség örökös tiszteletbeli elnöke volt. Fia, Hidvégi Máté (1955) biokémikus, a világszerte elismert Avemar feltalálója. Unokái Hidvégi Áron Arnold (1981) jogász-közgazdász, és Hidvégi Anna (1984) klinikai pszichológus. Egy dédunokája van.

tudományos pályafutása

Dávid Katalin 1974-ben lett a művészettörténeti tudományok kandidátusa. Tudományos pályája legelején, 1948-ban a Szegedi Tudományegyetem művészettörténeti tanszékén tanársegédként dolgozott, majd egyetemi gyakornok lett a budapesti Szépművészeti Múzeumban, ahonnét klerikális magatartás miatt elbocsájtották. Rabinovszky Máriusz javaslatára megalapította a Magyar Művészettörténeti Munkaközösséget és 1953-ban annak jogutódaként a Művészettörténeti Dokumentációs Központot, melyeknek 1951-től, negyedszázadon át, igazgatója volt. A tudós jezsuita, Mócsy Imre és társai elleni koncepciós per ürügyén elbocsájtották, és az általa vezetett intézmény minden készülő, illetve a nyomdát még el nem hagyó kiadványából törölték a nevét. 1966–1969 között a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1969-től — a Szentszék kifejezett kérésére  az Egyházi Gyűjtemények Szakbizottsága vezetőjeként dolgozott 1994-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Az oktatást nem adta fel: 21 éven keresztül a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia Levelező Tagozatán az ikonográfia- és a tipológia professzoraként tanított. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven.

Húgával, Dávid Szaniszlával, aki az 1956-os forradalomban való részvétele miatt üldöztetést és börtönt szenvedett.

közéleti tevékenysége

Dávid Katalin közéleti tevékenységet is vállalt: 1949-ben a Magyar Képzőművészek Szövetségének alapító tagja volt, majd a Művészeti Írói Szakosztály titkára. 1997-től a Magyar Művészeti Akadémia, 2003-tól a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. Dávid Katalin integráló személyisége egymástól eltérő világnézetű- és hitű embereket képes minden időkben nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak.

DÍJAK, ELISMERÉSEK
  • Széchenyi-nagydíj (2021)
  • A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja (2013)
  • Budapest Díszpolgára (2013)
  • Príma-díj (2010)
  • Szent Adalbert-díj nagyérem fokozata (2005)
  • Belváros-Lipótváros Díszpolgára (2003)
  • Stephanus-díj (2003)
  • Magyar Örökség-díj (1997)
  • Széchenyi-díj (1995)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (1993)
  • Pro Ecclesia et Pontifice pápai aranykereszt (1993)
  • Móra Ferenc-emlékérem (1984)
  • Szocialista Kultúráért kitüntetés (1955)

Dávid Katalint nyolcvanadik születésnapja alkalmából II. János Pál pápa saját kezűleg aláírt oklevéllel köszöntötte és audiencián fogadta.

Dávid Katalin tiszteletére, kilencvenedik születésnapja alkalmából, Ránki Dezső, Klukon Edit és Ránki Fülöp zongorakoncertet adtak az otthonukban, Esterházy Péter „Hét utolsó szó. Joseph Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán” című drámáját Dávid Katalinnak ajánlotta és megajándékozta műve kéziratával.

2013-ban Dávid Katalint a Budapest díszpolgára címmel tüntették ki és átvehette a Magyar Művészeti Akadémia első alkalommal átadott életműdíját.

Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor előterjesztésére nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Magyarország köztársasági elnöke, Áder János a 2021. évben Széchenyi-nagydíjat adományozott Dávid Katalinnak.

(Irodalom: Ex invisibilibus visibilia. Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. születésnapjára. Szerk. Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek, Széll Margit és Takács József közreműködésével. Bp., 1993.)

fontosabb művek
kiállítások
könyvek

Dávid Katalin művészettörténész Rómában 2011-ben megkezdett emlékirataiból eddig két fejezet jelent meg a Szent István Társulat gondozásában (Soah — Emlékeim a vészkorszak idejéből és Vasfüggönyös kereszténység). A Stephanus- és Széchenyi-díjas tudós és katolikus gondolkodó Emlékiratok című kötete a már megjelent fejezetek mellett a szerző gyermekkorával, a Kolozsvári Egyetemnek a trianoni diktátum miatt Szegedre kerülésének időszakával ismerteti meg az olvasót, és egyúttal képet ad az Örményországból az évszázadok során Magyarországra érkezett örmény családok beilleszkedéséről is. E könyvnek további érdeklődésre számot tartó újdonsága Mindszenty József bíboros koráról, a Mindszenty-korszakról szóló rész, amelyből fontos egyház- és művelődéstörténeti ismerettel gazdagodhat az olvasó.

A borítón lévő festmény – a Liguri-tengerhez vezető autóút mellett álló kisváros, Grazie látképe – a római ösztöndíjas Böhm Lipót Poldi 1947-ben készült alkotása.

fontosabb kiállítások
  • A XX. század magyar művészete. I. Konstruktív törekvések. Nemzeti Szalon, 1957, rendezés.
  • Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig. Magyar Nemzeti Múzeum, állandó kiállítás, 1967, főrendezés.
  • Egyházi gyűjtemények kincsei. Magyar Nemzeti Galéria, 1970, rendezés.
  • Kondor Béla emlékkiállítása. Tihanyi Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, 1973, rendezés.
fontosabb szerkesztések
  • A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyvei. Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 1951-1953.
  • A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyvei. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1954-1960.
  • A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Forráskiadványai. Budapest, Múzeumok Központi Propaganda Irodája.
  • A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei. [I. Tornyai János művészete; II. A művészettörténet tudomány módszertani kérdései; III. „Bauhaus” szám; IV. A XX. század művészete.] Budapest, Múzeumok Központi Propaganda Irodája, 1962-1964.
  • Mai magyar művészet. Sorozat. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1971-1989.

Kondor Béla: Csokonai (1958). A festményhez Dávid Katalin ült modellt.

beszélgetések
interjúk

Keddi kaleidoszkóp –
Dávid Katalin művészettörténésszel
Fekete György beszélget

Pódiumbeszélgetés -
Beszélgetőtárs: Kondor Katalin

|KMFA| Dávid Katalinnal beszélget
Bánó András - 1. rész

|KMFA| Dávid Katalinnal beszélget
Bánó András - 2. rész

Scroll to Top